Média design | Interjú
Interjú
'24.04.25.
Mitől más a mostani tizenéves generáció? Tanárként, szülőként egyaránt saját bőrén érzi a kényszert, hogy az oktatásban eddig használt módszereket újra kell gondolni. Erhardt Miklós a MOME Média design szakfelelőse és oktatója korábban képzőművészként részvételi projekteken dolgozott.
→

Amikor a TikTok-generáció egyetemre megy – Interjú Erhardt Miklóssal

Elmélet | Interjú
Interjú
'24.04.22.
Egyáltalán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy nincs másik olyan intézmény itthon, mint az ISBN könyv+galéria. A 2017 óta működő művészeti szakkönyvesbolt közel négyezer címszámmal működik, és az éves forgalma lehetővé teszi egy kortárs művészeti nonprofit galéria üzemeltetését is. Az intézmény arculata viszont mintha háttérbe szorult volna idáig...

Egy kirakat mögött – Az ISBN könyv+galéria arculata

Média design
'24.04.17.
Egy rendhagyó vetítéssel egybekötött esemény után Balla Gergellyel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel dalszerzőkkel, valamint Székely Ákossal média designerrel beszélgettünk a közös munkáról, vizuális nyelvezetről, és arról, hogy milyen is az, amikor egy audiovizuális kollaborációban sikerül megütni a közös hangot.

Amikor a látvány elvisz – Székely Ákos vizuálja a Platon Karataev albumához

Elmélet
'24.04.15.
Keszeg Anna egyike azon kevés teoretikusoknak, akik a hazai kortárs divattudományi diskurzus megteremtésén dolgoznak. A témát feltáró, pár éve megjelent könyve, egy divatipari szakképzésben tanulókat támogató pályázat, egy fiatal divattervezőket tömörítő kezdeményezés és a Cumulus konferencia apropóján készült interjúnkban a magyar divatipar kihívásaitól egészen egy divatköztársaság megalapításáig jutottunk.

„A divatiparnak a hajánál fogva kell kirántania magát a mocsárból”

Design
'24.04.05.
A Zine Klub két éve tűnt fel először a MOME falain belül, később aztán illusztrációs fesztiválokon is bemutatkozott, többek között az Ukmukfukk Zinefeszten majd a Központban rendezett kiállításon és vásáron. Cikkünkben a Zine Klub kiadványaiból válogattunk.

Válogatás a Zine Klub kiadványaiból

Fotó
'24.04.02.
Mitől lesz szép a művészet? Ki az a művész, aki „helyesen” alkot? És mégis ki dönti ezt el? Szakértő legyen a talpán, aki ezekre a kérdésekre kielégítő választ tud találni. Azonban megéri a témát hámozgatni; sokszor csak bizonyos prekoncepciók lehántása után futhatunk olyan elemi, teljes értékű grassroots jelenségekbe, mint a zanzibári street art.

Utcaszéli kincsek – Gwizdala Dáriusz és a zanzibári street art

Grafika
'24.03.25.
Az egyoldalas képregény a vizuális történetmesélés tömör és önálló formája. A hagyományos képregényekkel vagy képeskönyvekkel ellentétben, amelyek gyakran több oldalból és fejezetekből állnak, az egyoldalas képregények egy teljes narratívát mutatnak be egyetlen oldalon. Rövidségük ellenére erőteljesek és hatékonyak lehetnek a történet, a humor vagy akár a mélyebb üzenet közvetítésében.

Egyoldalas történetek – Válogatás Mirko Ilić képregénykurzusáról

Textil
'24.03.18.
Milyen lenne öltözködésünk, ha a Római Birodalom nem bukott volna meg, és továbbra is meghatározná kultúránkat? André Lilla erre a meglepő kérdésre kereste a választ fikciós tervezésében, elképzelve egy olyan utópiát, ahol a tóga a mindennapi viselet szerves része.

Egy utópia divatja – Lilla André kortárs tógája

Design
'24.03.14.
Esze Dorka tervezőasztalához lépve őszinte, kedvességet sugárzó kerámiákkal találkozhatunk. Hivatása 10 évvel ezelőtt hobbiként indult, 2018-ban megalapította a de!ceramics márkát, saját ötletei és megrendelései megvalósítása mellett pedig az oktatásban is örömét leli. A kezdő kreatív vállalkozók nehézségeiről, a nők szakmán belüli helyzetéről, nem utolsósorban pedig a munka és az alkotás öröme közötti balansz megtalálásáról beszélgettünk.

„Benne van a magyar kultúrában, hogy a munkának kínszenvedésnek kell lennie”

Fotó
'24.03.12.
Az Inside egy többéves időszak lenyomata és lezárása. Ezen keresztül beszélgettünk Bencével a materiális forma erejéről, az online zajról és a befejezésről. Hogyan adhat többet a fizikai forma, és mit nem képes megadni az online tér?

Naplózás és lezárás – Molnár Bence Inside c. zine-je

Fotó
'24.03.11.
Az elmúlt két évtizedben Elina Brotherus a leghíresebb skandináv művészek egyikévé vált. Gazdag életműve nem csupán újból és újból feltűnő, ismerős alakjáról, hanem munkáinak jellegzetes esztétikai nyelvezetéről és kérdésfelvetéséről is felismerhető. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tett látogatása és előadása alkalmából lehetőségünk nyílt behatóbban kérdezni őt alkotói szemléletmódjáról.       

Egy művész anatómiája – Beszélgetés Elina Brotherus-szal

Elmélet
'24.03.04.
A tervezői munkák láthatóságából és a hallgatói együttműködésekből sosem lehet elég – pláne egy szűk, anyagilag nem éppen kipárnázott és pályakezdők számára nem sok belépési ponttal kecsegtető kulturális szférában. Minél hamarabb kerül egy-egy fiatal alkotó az egyetemi és szélesebb nyilvánosság elé, minél korábban veheti fel a kapcsolatot a kulturális vérkeringést szabályozó szereplőkkel, annál biztosabban állhat majd a lábán, miután kikerül alóla az egyetemi védőháló.

„Ennek ki kellett jönnie” – Interjú a MOME KIKI menedzsereivel

Design
'24.02.29.
Ha egy kis időre elvesztenéd az egyik érzékszerved, akkor is képes lennél játszani? Látásunk nélkül – ha nem is erősödik fel a hallásunk vagy a tapintásunk – sokkal nagyobb figyelmet szentelünk a többi érzékszervünk által fogadott jelzéseknek. Sváb Noémi taktilis társasjátéka, a Grabble, lehetőséget nyújt látók és látássérültek számára a közös játékra.

Ragadd meg az alkalmat! – Sváb Noémi taktilis társasjátéka

Grafika
'24.02.28.
Salát Zalán Péter és Villányi Csaba közös fotográfiai tevékenysége ma már egy csaknem kétezer-ötszáz fényképből álló rejtett archívumot takar, amiben 2007 óta dokumentálják a magyar múzeumi intézményeket. Ennek részlete a 2021-ben a Néprajzi Múzeum és a Pannonhalmi Bencés Főapátság együttműködésében rendezett Láthatatlan spektrumok című kiállításra készült installációjuk.

Türelem, idő és fáradtság egy könyvinstallációban – Interjú Salát Zalán Péterrel

Design
'24.02.26.
A legjobb az lenne, ha nem lenne szükség a szociális designra, mondja, hiszen az azt jelentené, hogy korunk égető problémái, mint a klímaváltozás, a háborúk, a nagymértékű társadalmi egyenlőtlenségek megoldódtak – a Cumulus konferencia kapcsán beszélgettünk Fehér Borival.

Minden önkormányzatba kellene egy szociális designer

Mutass többet